edukáció

Az e-aláírásról: gyakori tévhitek és a valóság

edukáció
2023. február. 03.

A technológia fejlődése és az abból eredő előnyök kihasználása mindig is az emberi civilizáció fejlődésének sarokkövének számított. Az elmúlt évtizedek során tanúi lehettünk annak, ahogy számos emberi tevékenység technológiai síkon fejlődött tovább és reformálta meg életünket. Elég, ha csak a mobiltelefonok szélsebes elterjedésére vagy a villámgyors internet mindennapi felhasználására gondolunk.

Az elektronikus aláírás szintén egy olyan technológiai vívmánya az elmúlt néhány évtizednek, melynek egyre szélesebb körű és hatékony felhasználása életünk rengeteg aspektusára ki fog hatni a következő években. Szinte nincs olyan hétköznapi vagy üzleti ügymenet, ahol az e-aláírás ne váltana ki rengeteg személyes interakciót, mindezt ráadásul egyszerűen, gyorsan, és papírmentesen. Gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban azonban rengeteg csúsztatás, vagy szándékosan nem pontos információ kering, ami nem segíti az elterjedését. Ezek közül a tévhitek közül a leggyakoribbakat boncolgatjuk alább.

1. Az elektronikus aláírás jogilag nem hiteles
Kezdjük a leggyakrabban fel-felbukkanó tévhittel, aminek a gyökerei valószínűleg még a távoli múltból maradtak meg egyesek emlékezetében. Az elektronikusan aláírt dokumentum hitelessége napjainkban már tökéletesen megegyezik a papíron, tollal aláírt dokumentuméval. 2014 szeptembere óta az ún. eIDAS Rendelet az EU összes tagállamában elismeri az elektronikus aláírások hitelességét. (eIDAS – Electronic Identification, Authentication and Trust Services, magyarra fordítva: Elektronikus Azonosítás-, Hitelesítés és Bizalmi Szolgáltatásokról szóló rendelet).

Mindemellett a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

A fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített dokumentum tehát írásban foglaltnak minősül. Azt, hogy az adott dokumentumot egyes hatóságok mennyiben fogadják el hitelesnek – azaz az okirat bizonyító erejét – a Polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) határozza meg. Amely esetekben az írásbeliség az elvárás, azt a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum is teljesíti.

A minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumok teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy egyenértékű a papír alapon, közjegyző vagy két tanú előtti aláírt dokumentummal. Amikor az írásbeliség, mint elvárás, nem elegendő, mert teljes bizonyító erőre van szükség, a minősített elektronikus aláírás teljesíti ezt a kritériumot is.

Röviden tehát: elektronikusan is tudunk akár teljes bizonyító erejű magánokiratot létrehozni, nyomtatás és tollal aláírás nélkül.

2. Az elektronikus aláírás nem biztonságos
Gyakran felmerül a kérdés, hogy lehet-e hamisítani, vagy lemásolni az elektronikus aláírását valakinek és visszaélni vele.

Ha megnézünk egy hagyományos, tollal és papírral elvégzett aláírást bármilyen kinyomtatott dokumentumon, könnyen belátható, hogy ezek az ún. „nedves aláírások” könnyedén hamisíthatók és vitás esetekben bizony sokszor előfordul, hogy nagyon nehéz bármelyik fél igazát bebizonyítani.

Az elektronikus aláírások ezzel szemben több olyan biztonsági réteggel rendelkeznek, amik alapján hitelességük egyértelműen bizonyítható. Biztonsági elvárás vele szemben, hogy csak egyetlen személy tudja létrehozni a hozzá kapcsolható aláírást, ezért az ne legyen hamisítható és letagadható, legyen ellenőrizhető a hitelessége, valamint az aláírást követően már ne legyen módosítható észrevétlenül az aláírt dokumentum.

Ugyanúgy, mint a hagyományos aláírás, az elektronikus aláírás is az aláíró személy sajátja, ami a hitelesített elektronikus dokumentumhoz elválaszthatatlanul kapcsolódik. Az ehhez szükséges biztonsági követelményeket digitális úton, kriptográfiai eszközökkel biztosítja: digitális bélyegzővel (ami valójában a dokumentumba ágyazott kód), valamint egy elektronikus tanúsítvánnyal, amivel az aláírás hitelessége ellenőrizhetővé válik bárki számára.

Az elektronikus aláírás tehát valójában nagyon is biztonságos formája egy dokumentum aláírásának és hitelesítésének.

3. Az elektronikus aláírás drága megoldás
Azzal valószínűleg mindenki egyetért, hogy a papír alapú dokumentumok kezelése – nyomtatása, továbbítása, irattározása, aláírása, postázása, szkennelése, stb – jelentős költségekkel jár. Digitálisan létrehozott dokumentumot nem kinyomtatni, hanem még digitális formában átküldeni másnak, hogy írja alá (vagy aláírjuk magunk), majd az aláírt dokumentumot lementeni valahová, sokkal olcsóbb – és gyorsabb – megoldás.

Elektronikus aláírás és elektronikus aláírás közt is vannak technológiai eltérések, amik a költségüket befolyásolják és vannak megoldások, amelyek valóban csak nagyvállalati környezetben biztosítanak érezhető költségcsökkentést. Azonban léteznek már olyan elektronikus aláíró platformok – ilyen az ittírdalá.hu aláíró portál is – ahol nem kell különféle tanúsítványokra vagy speciális eszközökre költeni ahhoz, hogy joghitelesen aláírhassunk elektronikusan. Az árazás ugyanis dokumentum alapú, így már kis volumen esetében tisztán gazdaságos a használata és tényleges költséget takarít meg.

4. Az elektronikus aláírást nem fogadják el
Az ún. eIDAS rendelet, amely a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete, minden EU-s jogalanyra egységesen irányadó. Ennek 25. és 46. cikke alapján a minősített elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású. Az elektronikusan aláírt dokumentum joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú. A rendelet tehát kimondja, hogy nem lehet megtagadni egy minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentum joghatását csak azért, mert az nem papíron jött létre. Emiatt Magyarországon teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell elfogadni az ilyen dokumentumot, mint ahogy a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény is ezt előírja.

5. Technikai tapasztalat szükséges az e-aláírások létrehozásához
Ez lehet, hogy így volt 10-20 évvel ezelőtt, napjainkban viszont már egy elektronikus aláírás létrehozása nem igényel semmiféle technikai képzettséget az általános informatikai ismereteken túl. Ha töltött már fel pdf dokumentumot valahová és használt már mobilalkalmazást, az aláírási folyamat egyáltalán nem lesz ismeretlen és bonyolult folyamat, sőt.

Az ittírdalá.hu aláíró portál használata is egyszerű, a mobiltelefonján kívül semmilyen speciális eszközt nem igényel.

Záró gondolatok

Amint láthatjuk, számtalan tévhit terjed még napjainkban is az elektronikus aláírással kapcsolatban, ami sajnos nem segíti a szélesebb körű elterjedését, pedig nem csupán költségmegtakarításban segít, de jelentősen felgyorsítja az adminisztrációs folyamatokat, papírmentességével pedig utat mutat a környezettudatosság felé.

Az ittírdalá.hu-n ráadásul minden új felhasználó díjmentes aláírási krediteket kap, tehát a szolgáltatás minden anyagi kötöttségektől mentesen kipróbálható.