Az elektronikus kapcsolattartás fénykorát éljük, szinte már minden ügyet lehet online is intézni és nem kell órákat utazni és várni csak azért, hogy személyesen kézzel írjunk alá dokumentumokat. Az elektronikus írásbeliség szabályai igyekeznek lépést tartani a technológia fejlődéssel, amelyre mindig reagál a jogalkotás kisebb nagyobb sikerrel. Kezdenek megszilárdulni az elektronikus írásbeliség szabályai uniós és hazai szinten is, így lehet összefoglaló képet adni az elektronikus aláírás szabályairól, amelyet jelen cikkünkben meg is teszünk.
1. Mikor számít írásbelinek az elektronikusan aláírt dokumentum
Joghallgatóként az első órák egyikén tanuljuk meg a szerződéskötési (nyilatkozattételi) formákat: nyilatkozatot lehet tenni szóban, írásban és ráutaló magatartással. Ez így van már több ezer éve, amin ezidáig semmilyen technológiai fejlődés nem változtatott. Aztán eljutottunk a XXI. századba, amikor még mindig a fenti hármas igaz, de a technológia meghaladta ezt a tagolást, hiszen most már elektronikusan is tudunk szerződést kötni vagy jognyilatkozatot tenni. A hármas megmaradt, a szó elszáll, az írás megmarad, a legfontosabb kérdés tehát az ebben az új világban, hogy mégis mi számít írásbelinek, ha elektronikusan írunk alá?
Vannak olyan szerződések és jognyilatkozatok, amelyek csak írásban érvényesek, mondhatni formakényszerünk van: írásban kell szerződést kötnünk. Ilyen például a munkaszerződés, vagy a felhasználási (licenc) szerződések többsége, de ide sorolhatjuk az ingatlan adásvételi szerződést is.
Az írásbeliség szabályait elsősorban a Ptk. határozza meg, így mindig annak a szabályaiból kell kiindulnunk.
A Ptk. a 6:7. § (2) bekezdése szerint akkor tekinthető egy nyilatkozat írásba foglaltnak, ha azt a nyilatkozattevő fél aláírta. A 6:7. § (3) határozza meg, hogy milyen esetben tekinthető írásbelinek az elektronikus úton tett nyilatkozat. Eszerint írásba foglaltnak minősül a nyilatkozat akkor is, ha:
- annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére,
- a nyilatkozattevő személyének és
- a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
A három feltétel együttes teljesülése szükséges ahhoz, hogy a nyilatkozat írásbelinek minősüljön.
A kialakult bírói gyakorlat szerint megfelel az írásbeliségnek egy Európai Uniós rendelet, az eIDAS szerinti fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással aláírt elektronikus dokumentum is, így az is írásbelinek tekinthető.
Végül az új Dáptv.-el új fogalom is megjelent az írásbeliség kérdésében, az elektronikus magánokirat. Ez egy olyan elektronikus dokumentum, amit a nyilatkozó fél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy eAláírással hitelesít. A törvény kimondja, hogy ez a dokumentum írásba foglaltnak minősül.
Elektronikus magánokiratnak minősül a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet (azaz MNB felügyelete alá tartozó szolgáltatók) által nyújtott szolgáltatás vonatkozásában jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus dokumentum is, amelyet a szervezet által auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján azonosított nyilatkozó fél az aláírás időpontjának azonosítására is alkalmas egyszerű elektronikus aláírással látott el.
A törvény bevezeti és meghatározza ezt a fogalmat is, amely az eIDAS Rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott olyan aláírás, amely nem felel meg az eIDAS Rendelet 3. cikk 11. és 12. pontjában meghatározott követelményeknek.
Az ilyen szervezet által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződés, valamint annak módosítása és megszüntetése esetén a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.
Ezen szervezetek kivételével viszont általánosságban kimondja a törvény, hogy elektronikus dokumentumnak minősül az elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat.
Fontos kitételt tartalmaz a jogszabály, miszerint az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggésben a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak.
A fentiek alapján tehát írásbelinek tekinthetjük azt az elektronikusan aláírt dokumentumot, amely legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel van ellátva.
2. Az elektronikus szerződéskötés: a szerződések bizonyító ereje
Az írásbeliség körében elengedhetetlen vizsgálni a bizonyító erő kérdését is. A bizonyító erő abból a szempontból lényeges, mivel jogvita esetén bíróság előtt nem mindegy, hogy milyen bizonyító erejű okirat tartalmazza a jognyilatkozatunkat.
A bizonyító erőnek több szintje van:
- egyszerű magánokirat;
- teljes bizonyító erejű magánokirat;
- közokirat.
Írásban jön létre a szerződés, ha annak lényegi elemeit írásban rögzítjük és aláírjuk, ahogy azt a fenti pontban kifejtettük. Amennyiben az okirat nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeinek, úgy egyszerű magánokiratnak minősül, amelyhez nem fűződnek a lenti vélelmek.
Sok esetben jogszabály írja elő, hogy írásban kössünk meg egy szerződést, azonban nem várja el, hogy teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat formájában legyen létrehozva.
A teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) határozza meg. Eszerint ilyennek minősül a szerződés akkor – többek között és leegyszerűsítve –, ha két tanú igazolja a szerződés aláírását, ha saját kezűleg írjuk és aláírjuk a nyilatkozatot, ha a jogi személy képviselője cégszerűen aláírta, vagy ha például ügyvéd ellenjegyzi.
Az ilyen okirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el. Ha tehát bírósági eljárásra kerül sor, mindig az a legjobb, ha az okiratot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltuk.
Bizonyítás szempontjából tehát az egyszerű magánokiratnál „erősebb” a teljes bizonyító erő.
A közokirat olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Az ilyen okiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni. Teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy a határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta, a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
Mivel közokiratot csak a fentiekben felsorolt hivatalok hozhatnak, így a mindennapi és üzleti életben az első kettő, azaz a rendes írásbeli és a teljes bizonyító erejű magánokirati forma jöhet szóba.
Most, hogy tisztáztuk, miért fontos a szerződés alakja, térjünk rá ugyanennek az elektronikus változatára.
Az elektronikus szerződéskötés: az elektronikus írásbeliség
A Ptk. 6:7. § (3) bekezdése szerint írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
Az első és leggyakrabban használt forma elektronikus jognyilatkozatok megtételére az e-mail. A bíróság többször is kimondta, hogy a „sima” e-mailben megküldött jognyilatkozat, amennyiben az nincs elektronikus aláírással ellátva, nem minősül írásbelinek.
A bíróság többször kiemelte, hogy az írásbeliség követelményének megfelel az, ha fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el a dokumentumot.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy kizárólag akkor felel meg az írásbeliség követelményének egy aláírás, ha fokozott biztonságú elektronikus aláírással van ellátva, azonban az egészen biztosan megfelel. Így mindenképp javasolt legalább ennek a használata.
3. Teljes bizonyító erő elektronikusan
A teljes bizonyító erejű dokumentumok, ahogy korábban említettük is, mindenképp szigorúbb feltételrendszerhez köthetőek, hiszen törvényi vélelem kapcsolódik hozzájuk, hogy valóban az a személy, akkor és azzal a tartalommal tette a nyilatkozatot.
A korábban már idézett Pp. az alábbi elektronikus formákat különbözteti meg, ha a teljes bizonyító erejű magánokiratokról van szó:
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el,
g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el,
i) – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kiállító szóbeli nyilatkozatát a Dáptv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a szolgáltatás használatára jogosult egyéb szerv a Kormány rendeletében meghatározottak szerint mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatás szerint írásbeli formátumba alakította, az írásbeli formátumba alakított nyilatkozat tervezetét a kiállító jóváhagyta, és dokumentum a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hitelesítve lett,
j) a dokumentumot Dáptv. szerinti digitális szolgáltatás nyújtása során a digitális állampolgárság szolgáltató hitelesítette.
Az első (f) a minősített elektronikus aláírást jelenti.
A második, (g) sorszám alá az AVDH szolgáltatás tartozik, amellyel ügyfélkapunk keresztül elektronikusan aláírhatók a dokumentumok, amelyeket magánszemélyhez „rendelnek”.
A harmadik, (h) sorszámú csoportba azok az okiratok tartoznak, amelyeket valamely zárt, kormányzati szolgáltatás keretében hitelesítettek.
A fennmaradó pontok (i, j) pedig a Dáptv. szerinti aláírásokat jelenti.
A fentiek alapján tehát elmondhatjuk, hogy alapvetően, ha elektronikusan szeretnénk szerződni, akkor két választásunk van:
- fokozott biztonságú elektronikus aláírással hozzuk létre az okiratot, amely írásbelinek minősül, azonban nem teljes bizonyító erejű, vagy
- minősített elektronikus aláírással hozzuk létre az iratot, amely teljes bizonyító erejűnek is minősül,
- az e-mail pedig nem minősül írásbelinek.
4. Az elektronikus aláírás típusai
Az elektronikus aláírás jogi érvényességének biztosítása és a dokumentumok hitelessége különféle technológiai és jogi követelményeken alapul. A fokozott biztonságú elektronikus aláírást az Európiai Unió szintjén az eIDAS rendelet szabályozza, amely az összes uniós tagállamra, így Magyarországra is érvényes, Magyarországon pedig a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) szabályozza. Ezek azok a jogforrások, amelyek meghatározzák, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy elektronikus aláírás jogilag megfelelő és elismert legyen.
Az elektronikus aláírásoknak három típusát különböztethetjük meg:
- az egyszerű aláírást,
- a fokozott biztonságút és
- a minősített elektronikus aláírást.
a.) A fokozott biztonságú elektronikus aláírás (Advanced Electronic Signature – AES)
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás kizárólag az aláíróhoz köthető, alkalmas annak azonosítására, az eszközt, amellyel létrehozzák, „az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használja”, az adatok későbbi változtatása pedig nyomon követhető.
Fokozott biztonságú elektronikus aláírást több szolgáltató is nyújt Magyarországon, az ezzel kapcsolatos előírások nem olyan szigorúak, mint a minősített elektronikus aláírás esetén.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt dokumentum Magyarország területén írásbeli szerződésnek minősül.
Abban az esetben tehát, ha elegendőnek tartjuk azt, hogy írásban létrejöttnek minősüljön a szerződés, a fokozott biztonságú elektronikus aláírást választhatjuk.
ID&Trust – Aláírás ellenőrzési útmutató
b.) A minősített elektronikus aláírás (Qualified Electronic Signature-QES)
A minősített elektronikus aláírás egy magasabb szintű aláírás, az az eIDAS rendelet szövege szerint a saját kezű aláírással azonos joghatású, míg a magyar jogban teljes bizonyító erővel rendelkezik.
A minősített elektronikus aláírás olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet
(i) minősített elektronikus aláírás létrehozó eszközzel (MALE) hoztak létre és amely
(ii) elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul.
A minősített elektronikus aláírás létrehozó eszköz lehet hardver vagy szoftver is, azonban fontos, hogy meg kell felelnie az eIDAS rendelet III. számú mellékletében meghatározott elvárásoknak, amelyet a nemzeti felügyeleti szervek tanúsítanak. Magyarországon az illetékes szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) E-szolgáltatás-felügyeleti osztálya.
A tanúsítványt kizárólag az Európai Unióban letelepedett bizalmi szolgáltató bocsáthatja ki. A bizalmi szolgáltató lehet minősített vagy nem minősített – értelemszerűen minősített tanúsítványt kizárólag minősített bizalmi szolgáltató bocsáthat ki.
Abban az esetben tehát, ha teljes bizonyító erejű magánokirattal szeretnénk szerződést kötni, elsősorban a minősített aláírást válasszuk.
A bizonyító erő szempontjából – Magyarországon – a minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírás, valamint a minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás is teljes bizonyító erővel rendelkezik.
5. Összegzés
Az írásbeliség körében főszabályként a Ptk. 6:7. § (2)-(3) bekezdéseit kell irányadónak tekinteti, amelyek szerint írásbeli a jognyilatkozat, ha azt a nyilatkozó fél aláírta, valamint írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Ezt a szabályt egészíti ki az eIDAS és a Dáptv. szabályai.
A korábban már kialakult bírói gyakorlatnak és a Dáptv.-nek megfelelően amennyiben egy elektronikus okiratot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyeggel látnak el, az megfelel az írásbeliség követelményének.
Amennyiben elektronikus úton szerződünk, úgy a legbiztosabb megoldás, ha legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyeggel látjuk el az okiratunkat, így az írásbelinek fog minősülni.
dr. Nagy Dóra Adriána
ügyvéd
MI&IT szakjogász, adatvédelmi szakjogász
NDAlegal
